Blog

ÉKSZERMESÉK – HAMUPIPŐKE TÁNCA

2020.02.28 13:07
Anna
ÉKSZERMESÉK – HAMUPIPŐKE TÁNCA

Elgondolkozott már valaki azon, mi lett volna, ha Hamupipőke nem tud táncolni? Hogyan találkozhatott volna akkor az ő királyfijával? Egyáltalán ki tanította Hamupipőkét táncolni?

HOGYAN TANULT MEG HAMUPIPŐKE TÁNCOLNI?

Ki ne hallott volna már Hamupipőke történetéről? Bizonyára minden kislány első meséi között szerepel a szegény, agyondolgoztatott mostohaleányról szóló történet. (A fiúkra nem esküszöm, ők talán szívesebben hallgatják az óriásokról, törpékről, sárkányokról szóló regéket.)

Szóval Hamupipőke. Mindent tudunk róla, olvastuk könyvben, láttuk rajzfilmen, megnéztük színházban…. Szeretem Hamupipőkét. Egyszerű, vidám, dolgos, jószívű teremtés. Megérdemli mindazt a jót, ami a mese végén vár rá. És minek köszönheti ezt a sok jót? Természetesen, az előzőekben leírt jó tulajdonságainak (meg persze a jó szerencséjének). És a táncnak!

Elgondolkozott már valaki azon, mi lett volna, ha Hamupipőke nem tud táncolni? Hogyan találkozhatott volna akkor az ő királyfijával? Egyáltalán ki tanította Hamupipőkét táncolni?

 

Elmesélem…..

 

Valamikor, amikor Hamupipőke még kicsi leányka volt - és nem is hívták Hamupipőkének, csak Pipőkének – az édesapja úgy gondolta, minden leánynak illik megtanulni táncolni, mert mi lesz, ha egy bálban éppen élete nagy szerelme kérné táncra, ő meg csak csetlene-botlana a táncparketten? Így hát Pipő apja hívott egy tánctanárt, hogy oktassa leányát a táncok rejtelmeire. Na, persze! Pipő inkább ugrándozott a házban, szaladgált az udvaron, minthogy fegyelmezetten lépegetett volna Forgás tanár úr csettintgetésére. Pedig a tanár úr nagyon igyekezett:

  • Egy-ket-tő, há-rom-négy, most-jobb-ra, majd-bal-ra, egy-lé-pés, két-lé-pés, most-for-gás, haj-lon-gás. És-új-ra: Egy-ket-tő, há-rom-négy, most-jobb-ra, majd-bal-ra, egy-lé-pés, két-lé-pés, most-for-gás, haj-lon-gás….

Pipő egy ideig próbálta tartani a ritmust, próbálta megfelelő tempóban emelgetni a lábait, de aztán megelégelte a dolgot és cipőcskéivel haragosan toppantott:

  • Nem, nem és nem! Nem akarok táncolni! Itt minden csupa szabály: csak így, csak úgy… Elég volt! Nem táncolok. Ez annyira unalmas!
  • Unalmas? – kérdezte édesapja – Pipőcském, ha tudnád, milyen örömöt okozott édesanyádnak a tánc! Olyan könnyedén, olyan gyönyörűen lépegetett, szinte szárnyalt a parketten, mint egy csodaszép pillangó. Gyere, megmutatom!

Azzal karjába kapta leányát és keringett-forgott vele a zene ritmusára, körbetáncolta vele a hatalmas termet. Pipőcske élvezte édesapja erős karjai között a táncot, ráérzett a zene ritmusára, és szállt-szállt-szállt, mint hajdan édesanyja.

  • Ó, papa, veled a tánc nem unalmas, veled a tánc gyönyörű! …..

Hát, így tanult meg Pipő táncolni. Aminek aztán nagy hasznát vette abban a bizonyos bálban! El is morzsolt egy-két könnycseppet, amikor a királyfival táncolt, mert eszébe jutott az édesapja:

  • Ó, papa, köszönöm, hogy megtanítottál táncolni! – suttogta magában, miközben boldogan kapaszkodott a királyfi karjába.

Igen, így volt. Azóta is az apák a legjobb tánctanárok.

Elhiszed ezt?

Ugye láttál már édesapákat pici lányukkal a karjukban táncolni, és első bálozó kisasszonyokat édesapjuk karján táncba vonulni? Na és menyasszonyokat könnyező apáikkal táncot lejteni?

Ez épp olyan, mint HAMUPIPŐKE TÁNCA!

https://anan.hu/shop_search.php?search=hamupip%C5%91ke+t%C3%A1nca

Webáruház készítés